6.Fejezet

Kezei szinte belemélyedtek a kezembe.Fájt,bele is szisszentem a csókunkba.Olyan hirtelen ért ez az egész,hogy lefagytam.Rob először az alsóajkamba próbált életet lehelni,majd a másikba.Miután megunta azt ,hogy nem mozdulok eltávolodott.Jó mélyen nézett a szemembe és reakciót várt.Szerintem.

Hirtelen feleszméltem és a tarkójánál fogva magamhoz húztam.Úgy kaptam az ajkai után,mintha az életem múlna rajta.Ő sem tétlenkedett.Derekamnál fogva próbált még közelebb kerülni hozzám.Ahogy az ágyékunk összeért,belenyögtem a csókunkba.

Idővel a nyelve bebocsátást kért,amit nem tudtam nem megadni.Lágy táncot jártak nyelveink.Kezeimmel átkulcsoltam a nyakát.így esélyt sem tudtam arra adni,hogy elszökhessen.Bár nem hiszem,hogy ilyesmire készült.

Egy könnyen jött ötlettől vezérelve Rob kezeit lejjebb csúsztatta egészen a combomig,onnan meg vissza egészen a fenekemig.Itt megállapodott,és egy mozdulattal könnyű szerrel felemelt.Én ösztönből vezérelve a lábaimat a csípője köré tekertem és hozzádörgölőztem.Éreztem,hogy elindul valamerre.Hát volt sejtésem,hogy hova indult.leüllt az ágyra,majd úgy fordult,hogy engem háttal letudjon rakni.Fölém tornyosult.

Annyira akrtam már,hogy megtörténjen ez a dolog velem.A szerelem,testi vágy.Életemben nem gondoltam volna,hogy ez ilyen intenzív tud lenni valaki iránt.Remélem ez sosem fog kihunyni.

Rob még mindig felettem volt,és a fejem mellett könyökölt és úgy nézett le rám.Mintha valami zsákmány lennék,akit most készülnek elfogyasztani.Egyik keze tétován elindult a testemen.Ezzel jóleső szikrák keztek el bennem pattogni.A gyomromat hirtelen a torkomban éreztem egy igen kicsike labdává összeszorulva.

Mikor megéreztem,hogy lent simogat,beleborzongtam.hirtelenjében  megcsókoltam,addig míg fuladási helyzetbe nem kerültünk.Ő áttért a nyakam szivogatására és közben a lentebi akcióit nem hagyta abba.

Annyira élveztem ezt az egészet,hogy egy kósza gondolat jutott eszembe.

Szűz vagyok.18 éves.Rob 22 éves.Egy érett férfi akinek egy tapasztalt nő kell.Még csak pár hete ismerjük egymást és az ágyába rohanok?Vagyik egy szállodao szoba ágyába?Hát én mikor lettem ilyen?Igen jól nevelt hölgy vagyok.Robert is erisztokrata család sarja,mégis ilyen.Mi van itt?Ez nem erkölcsös.Azzal kéne összeborulnom akivel kölcsönös a szerelem és már igen régóta együtt vagyok meg ismerem is.Hát ezeket sajnos Mr.Pattinson úrról nem mondhattam el.

De annyira akartam őt.De nem tehetem.A másik félelmem meg az,hogy tapasztalatlan vagyok neki ehhez.Úgyhogy ezt itt most befejezteük.Eldöntöttem.Kész ennyi!!!

Így céltudatosan elindult a kezem a tarkójától kiindulva le a hátán keresztül,majd kezemet bevezettem előre ahol még mindig érintett.Ellöktem onnan,ebben a percben ő abba hagyta a csókunkat és kérdőn nézett rám.

-Mi a baj?

-Talán ezt nem kéne.Ahogy mondtad.Gyerek vagyok még!Tán börtönbe akarsz kerülni?-nagyon nem értettem,mit nem ért azon,hogy ellököm?Eddig minden pasi értett abból,hogy ellököm.De ő nem.Miért?

-1.Tizennyolc vagy,tehát nagykorú.

2.nem vagy gyerek.Egy érett nő vagy aki képes jó döntéseket hozni.

3.Nem hiszem,hogy börtönbe csuknak,mert nem bántottalak.

És nem utolsó sorban 4.Talán ezt nem kéne?A válasz erre csak annyi,hogy talán kéne,nem is nagyon is kéne.Ez normális két ember között.-közben teljesen kibontakoztam az öleléséből és elindultam az ajtó felé.

De az ajtó zárva volt.Nem emlékszem,hogy bezártuk volna.Kezdett elfogni a pánik.

-Engedj ki!

-Majd ha végeztünk.Na!Gyere és told ide vissza a csinos kis csontos segged!

-Hogy tudod,hogy milyen!-erre el kellett mosolyognom.De azért megtartottam a távot.

-Inkább engedj ki.-nagy nehezen fogta magát és ajtóhoz lépett.Kinyitotta.Én csak úgy repültem kifelé.Már épp csuktam volna be az ajtót mikor utánam szólt.

-Kris!ugye tudod,hogy rám bármikor számíthatsz!-megfordultam és rámosolyogtam.

-Igen!Tisztában vagyok vele.

-De…NEM HISZEK A FIÚ-LÁNY BARÁTSÁGBAN…-hogy mi csoda?Nem hisz?Ezt most hogy érti?Talán érez irántam valamit a testi vágyon kívül?

-Ezt hogy…hogy ér…-akkor megszólalt a telefonom.Vad csörgésbe kezdett.Lassan kapcsoltam.De azért kivettem a zsebemből és felvettem.

Oda intettem Robnak,miközben elindultam vissza a terembe.Azért sajnáltam,hogy nem tudtam rákérdezni,hogy most ezt hogyan gondolta.

A napom többi része átlagosan telt,azzal a kivétellel,hogy most egész délután magamon éreztem Rob tekintetét.Egy csomószor elrontotta az ütéseket.De nem csak ő.Én is sokszor vétettem.

Már egy olyan este 7 körül lehetett.Kint már sötét volt.Szerettem a sötétben sétálgatni.Főleg akkor ha ki is van világítva a környék.

Elmentem átöltözni és elindultam hazafelé.Mikor kiléptem az ajtón,nagyot sóhajtva vettem tudomásul,hogy esik.Sötét van és esik.Csodás.És nincs esernyőm.

Mielőtt kiléptem volna az esőre Rob sziulettje kezdett körvonalazódni előttem.

Mikor teljesen szemügyre tudtam venni,végig munstráltam,miben is van.

Igen sportos volt ma.Csak egy sima felete póló és egy kék melegítőfelső volt rajta,egy kék melegítőnadrággal.És az a cipő.Hát igen.Hadjuk meg izlése az van.

-Kocsival vagy?-kérdezett rá.

-Nem.Sajnos nem.-franc.miért nem jöttem ma kocsival,minek hozattam magam???

-Elvihetlek ha akarod!Nem szeretném ha megfáznál.-villantott rám egy igen sexy mosolyt.

-Oké.-Felhúztam a kapucnit és elindultunk.Kinyitotta nekem az ajtót,majd átsietett a másik oldalra,hogy beszálhasson.Amint beszállt kezdett az autóra rászállni a kínos csönd.Én nagyon szarul éreztem magam.De ahogy észre vettem Rob is.Egyszer viszont megtörte a csöndet.

-Hol laksz?Csak mert nem tudom merre kéne mennem.

-Ő….Westminser.

-Oké.innen nincs is messze.-majd kitolatott a parkolóból.Egész út alatt csöndben voltuunk.

Egy olyan 10 perc autókázás után viszont megállt.Örömmel könyveltem el,hogy ténylegesen haza hozott.De ekkor megszólalt:

-Bemhetnék?  

5.Fejezet

Hulla fáradtan léptem be a bejárati ajtón.Silvia rohant azonnal,a szobalány,hogy segítsen levetni a kabátom.Már alig vártam,hogy egy jót aludhassak és újult erővel kezdhessek neki a holnapi edzésáradatnak is.

Hoppá!Még odakéne szólnom Boby-nak,hogy mégsem tudom elvállalni a melót.

Olyan gyorsan fürödtem le,mint eddig sosem.Behuppantam az ágyamba és már be is dobtam a szunyát.

„egy ágyon feküdtem mikor kinyitottam a szemem.egy igen sötét szoba volt.oldalra fordultam,és egy kis asztalon felfedeztem egy lámpát.Odarohantam és felkapcsoltam.az egész helyiséget elárasztotta a lámpa fénye.azt se tudtam hol vagyok.a szoba sarkában volt egy éjjeliszekrény.telis-tele volt fényképekkel.sajnos a kiváncsiságom győzött és megnéztem őket.

Egy fiú és egy lány volt rajta,amint örömükben ölelkeznek.Olyan ismerős volt a srác.mintha ismerném.

Hát persze Rob volt volt a képen….Meg én.Azt hogyan?

Abban a pillanatban zajt hallottam az ajtón kívül.ki lehet ott?

Kinyitottam az ajtót és letaglózott a tudat,hogy ő áll ott.Letette a teniszütőjét,majd a telefonjáért nyúlt.

-Szia,kicsim!mikor jössz?...Értem.Akkor kimegyek eléd a reptérre,jó?...oké!szeretlek.

Letette és eltünt a látóteremből.ki lehet az akivel beszélt?Egy lány az biztos.Biztos,hogy nem én.Nem vagyok az esete.

Igen valóságos álomba csppentem be.nem gondoltam volna,hogy ekkora fantáziám van.Na de mindegy.

Hirtelen újra nyílt a bejárati ajtó.belépett rajta egy lány.pontosabban én magam.nem voltam öreg,fiatal.Max 20 éves??Várjunk csak?Én miért jönnék Rob lakására?És akkor belépett ő is. Megállt mögöttem,majd kezeit körémfonta.belecsókolt a nyakamba,mire én nyögtem egyet.Csak csókolt és csókolt.egyszercsak megfordított és szájoncsókolt.Én,vagyis a jövőbeli énem az álmomban igen szenvedélyesen tapadt hozzá és közben viszonozta azt.

Maj megszünt a kép.

Egy szobában voltam megint.De most csend volt.

Kivágódott az ajtó és két igen kanos fiatal közelítette meg az ágyan.Nyögtek,harapták egymást.Igen félreérthető helyzetben voltak.Lassan elkezdték megszabadítani egymástól a ruháikat és pont arra készültek amire gondoltam.

Pár perc múltán viszont megszünt ez a kép is.”

Zihálva ébredtem az éjszaka közepén.Még csak hajnali 3 volt.Már visszaaludni nem tudtam,így elmentem zuhanyozni.Míg fürödtem állandóan az álmomon és Robon járt a fejem.hihetetlen,hogy valaki ilyen hatással legyen rám.A másik meg,hogy  mi a jó csudát akart ez jelenteni?Talán azt,hogy rá kéne hajtanom?Dehát ő annyira felnőtt én meg nem.Ahogy mondta „gyerek vagyok még”.

Mondjuk ez nagyon idegesített,hogy felnőtt férfi létére ilyet mondjon egy lánynak,aki már nem igazán gyerek.

De még milyen férfi…

Már hajnali 4 volt mire végeztem mindennel.Mivel nem tudtam már mit kezdeni magammal elmentem ki a pályára.Még kicsit szürkület volt,de egész jó idő.

Csönd volt.Csakis az én edzőcipőm hangja hallatszott,ahogy gyűröm a köröket.most a salakos pályán voltam kint,úgy is kevés időt töltünk itt az időjárásra tekintve.

Egy olyan fél óra futkosás után lépéseket halottam.

Mikor megláttam,azt hittem káprázik a szemem.

Rob.

-Hát te?Jött oda elém.mintha ufót látna.

-Nem tudtam aludni,így bejöttem.És te?Hogy-hogy ilyen korán?

-Én sem tudtam aludni.-olyan aranyosan mondta.Mindárt olvadásnak indulok.És azok a szemek?Annyira szépek voltak,azok a szürkéskék…

-Futsz te is velem?Vagy te nem így szoktál bemelegíteni?

-de-de.Persze.Menjünk.-Még én futottam egy 10 percig,mikor kiszálltam.Ő még lefutott vagy 14 kört és ő is megállt pihenni.

- Alvászavaraid vannak? –nem kertelt azonnal rákérdezett.

-Nem.Nincsenek.Csak valami furát álmodtam.Ennyi.-én ezzel le is zártam a témát.

-Elmondod?Nagyon nyúzottnak tűnsz.-na nem.Ezt most nem akarom…nég rájön,hogy kedvelem.Túlságosan is kezdvelem.

-Nem.Nem szeretném.Nem gáz ugye?

-Persze.Nem.Az enyém is igen fura volt.-elhúzta a száját,de egy igen sexy mosolyt villantott utána.-Na akkor.Ütögetsz velem ma?

-Szívesen.

Felálltunk és elkezdtünk ütögetni.Most nem arra hajaztam,hogy kicsesszek vele,hanem,hogy megismerjem.A barátja akartam lenni.

Már vagy 20 perce ezt játszottuk,mikor kezdtek a többiek szállingózni.mindenki megnézett minket.Nem minden nap látják gondolom,hogy a nagy star ütöget egy kezdőcskével.

1 hét múlva

Igen jól összebarátkoztam Robbal.Bobynak is szóltam erről az edzés dologról és megértett.tudja,hogy milyen cipőben járok,hiszen Rob egyik legjobb barátja.De azért vigaszul megírtette velem,hogy egyszer majd lenézek hozzájuk.persze megemlítette,hogy hozhatnám robot s,mert elég ritkán jön mostanság.

De beugrott neki,hogy lehet csaj van a dologban.Régebben állítólag azért járt be ritkán,mert ha csajos dolgai voltak akkor elhanyagolta egy kis időre őket.

Most kivételesen késöbb megyek edzésre.A többiek már nem is találják furcsának ha csak úgy fogom magam és elkezdek beszélgetni vele.Megszokták.

A mai nap például nem is mentem oda hozzá.

Csakis egy barátra,úgy tekint rám.ez egy kissé elszomorít,ugyanis én fülig belé vagyok zúgva.Fura,hogy még nem esett le neki.De idővel,majd biztosan feltűnik neki is.

Már vagy 2 órája itt csövelek és unom magam.Nincs kivel játszani.Így fogtam magam és bementem a dobálógéphez és ott próbáltam fejleszteni magam.mindig is erősen tudtam ütni,hát még most.

Délután egy óra körül viszont meguntam megint.Elmentem vissza az öltözőbe.Rob pont akkor lépett ki onnan és igen nagy vigyort tört fel belőle,mikormeglátott.Odasietett hozzám.

-Mi lenne,ha nem unnád az életed ennyire?Látszik,hogy itt se akarsz lenni.

-Senki nem játszik velem.

-Én játszhatok ha akarod.-és elkezdte huzogatni a szemöldökét,majd kéjesen megnyalta az alsó ajkát.

-Persze.Játszatunk ha akarod.-ennél unottabb már nem tudott lenni a hangom.De még így sem tudtam elvenni semmitől a kedvét.

-Oké.Akkor menjünk.de várj!Erre nemlesz szügség.Megfogta a kezemben lévő ütőt és lettette az öltözőbe.Karon ragadott,majd elhúzott az épület olyan részébe ahol még nem jártam.

-Hol vagyunk?

-Itt tornáznak azok a tanulók akik igen nagy tehetséget mutatnak a sport iránt.-majd hirtelen megcsillant a szeme és rámvigyorgott.Benyitott egy szobáa,de ami ott várt az hideg zuhanyként ért.

Egy nagy franciaágy volt a helyiség közepén.Nem kétség ez egy hálószoba.

-És most!Játszunk.-magához rántott és megcsókolt.

4.Fejezet

Nagyon nem örült annak,hogy utána rohangálok.És ezt honnan tudtam?Hát az arckifejezéséből.Miért nem járhatok az edzésre?Ez kibírhatatlan.

-Miért?!

-Mert én azt mondtam.És örülnék ha nem szorongatnád a kezemet.-tökre lekezelő volt.Lehet,hogy tisztában van a pézügyi kereteimmel?

-Jó.-elengedtem ugyan,de még mindig egy normális válaszra válok.És nem elégszem meg ennyivel.

-Azért nem,mert túl jó vagy.Akik ide járnak,ők mind kezdők.Te meg nem.

-Igazán?akkor mit ajánlasz?

-Talán be kéne regisztrálnod egy tenisz egyesülethez.Mint például én,és ez úttal kicsit komolyabban kéne venned ezt a sportot.-micsoda?Keményen edzeni?minden nap?nem tetszik ez nekem.És mi lesz a délutáni munkámmal?nem.Én biztos nem.

-És te is be vagy regisztrálva oda?

-Igen.Csak most nem versenyzek.Majd csak jövőre.-de jó.Akkor gyoran elkérem a címet és regisztrálnék is.Sajnos a munkával nem tudom mit kezdjek.Lehet,hogy le mondok róla.Várjunk!Én most minek mondanék le olyanról amit akarok?Először is mit akarok én a tenisztől?Hiszen pont ezért hagytam abba.Mert meguntam az örörkös edzéseket.

De viszont itt van ez az adonisz,ami most éppen tök hülyének néz,mert már vagy 5 perce csak állok és bámulom.

-Ő…izé.A címet ide tudod adni?

-Persze.

Miután lerendeztük ez a dolgot,már rohantam is az egyesülethez.Ha ezt anya meghallja,hogy újra kezdem,akkor ki fog ugrani a bőréből.

Bár meg lehet,hogy ha nem hagyom abba,akkor most már gazdagabb lehetnék,mint most.

Lehet,hogy abba kéne hagynom a sulit is.Tanulni és egész nap edzeni,nem egyszerű.És lehet,hogy addig kéne ütni a vasat míg fiatal vagyok.Ja!Ez lesz.Vagy átiratkozom estire.Bár igazság szerint sosem szerettem suliba járni.Régebben is rengeteget lógtam,mert inkább elmentem tenisz edzére.Természetesen ebből az ősök semmit sem tudtak meg.Még.

Mikor haza értem,szerencsémre mind a ketten otthon voltak.

-Anya,apa!Beszélni szeretnék veletek.-leülltem a konyhába.Ők is jöttek és várták a szövegem kezdetetét.

-Az a helyzet,hogy abba hagyom a sulit.

-Hogy mi?Azt már nem kislányom.Mi ütött beléd?most kezdted és máris feladod?Egy napig voltál bent!-teljesen kiakadt apa.

-Nem ez a probléma.Ma…ma…ma elmentem egy edzésre.

-Hova mentél?-anya teljesen ledöbbent.Meg apu is.

-Elmentem egy sulis tenisz edzésre,gondoltam jó kis stressz levezető lesz.De nem.Ma komolyan elgondolkodtam az egész életemen.Gyakolatilag semmit sem csináltam kitartóan,csakis a teniszt.Lehet,hogy újra kéne kezdenem.Előről.

-Megismert az edző?

-Hát mondhatnánk barátkozásnak?Mert az edző maga Robert Pattinson.

-Na ne!-anya teljesen begőzölt.-Ez komoly?Ő profi játékos.

-Na ez az.Ő nem akart berakni az edzés programjába,azzal az indokkal,hogy nekem nincs rá szügségem.burkoltan kijelentette,hogy túl jó vagyok.Amit meg is értek.Úgyhogy ő azt tanácsolta,hogy regisztráljak egy egyesülethez.Megis tettem,és holnap reggel edzésre kell mennem.A sulit abba hagyom.Nem is akarok ügyvéd lenni,nem is szeretek tanulni.Ennyi!

Apáék meg csak néztek és szerették volna felfogni amit most így a nyakukba zúdítottam.

-És milyen ez az egyesület?Tudod kicsim,hogy ilyen téren nagyon körültekintőek vagyunk!-apa agyában felvillant az a bizonyos piros csengő,hogy a drágalátos kislányát nem taníthatja akárki.

-Hát ez egy nem akármilyen egyesület.Az egyesült királyságé és az ő mezükben fogom képviselni,majd az országot.

-Hogy mi?Bekerültél a válogatottba?Azt hogyan?

-Hát úgy,hogy szépen elmondtam nekik,hogy Mr.Pattinson ajánlott,meg lekellett játszanom egy pár meccset és az meggyőzte őket.Na de én most megyek aludni.holnap korán kelek.-már mentem fel a lépcsőn,mikor anya utánam kiálltott.

-Kicsim?Reggel mielőtt elmész,előszednéd nekem a régi ruháidat?Kimosnám őket.Ja meg a többi tenisz cuccodat is.Köszi!Jó éjt!

Tök happy-n érzem magam.Újra kezdek mindent.

Reggel viszonylag frissen ébredtem.Gyorsan lezuhanyoztam és belebújtam a ruháma.Előszedtem a régi cuccai,lementem reggelizni,majd ruhantam az utamra.

Időben beértem.Elindultam az öltözőbe és átöltöztem.Bementem a torna csarnokba és már egy páran ott lézengtem.

Odaálltam egy csaj mellé aki szimpinek tűnt és elkezdtünk beszélgetni.

-És te honnan jöttél?-kárdeztem.

-Ausztrália.Te?

-Amerika.Kicsit hideg van erre nem gondood?

-De.De.Majd megszokjuk.Kicsit fura mondjuk az örökös napsütés mellett.

-Ja.Egyetértek.Mióta vagy itt?

-Hát egy olyan fél éve?De még mindig nehezen szokom.

-Kérdezhetek valamit?Ilyenkor szokott járni be Robert is?

-Oh…Hát nem igazán.Ő később jár edzeni.Ő megteheti.Olyan sexy és tökéletes.Bár kezdhetnék vele.Azt mondják,hogy a szőkék az esetei.sose lehet tudni,mikor gerjed be a feketékre,mint én vagy a barnákra,mint te.

-Jól beszélsz.Azt hiszem mi nagyon jóban leszünk.-és ebben a pillanatban lépett be az edző.Elsőre 10 kör bemelegítés volt,majd erősítés.De leginkább lábra és karra ment.Ez tök jó.Teljesen más mint Amerikában.Lehet,hogy nem hiába a britek szinte a legjobb teniszezők.Nem csak jó képeűek,de még kiváló sportolók.Mért nem jöttem én előbb.

A második körben ütögetés ment a falon.Már vagy 4 órája ezt csinálom,de egyre jobban élvezem.Hát a kezemről nem ez mondható el.

Egyszer csak nem tudtam visszaütni a labdát és valakit eltalált.Hátra néztem és ott volt ő.ott állt és vakargatta a fejét.Odarohantam és…

-Ezer bocs.Nem akartam.

-Semmi baj.Csak legközelebb figyelj jobban.Amúgy te még itt vagy?Már dél van.

-Hát én is elmondhatnám rólad.Te is itt vagy még?-olyan cukin beszél. És annyira dögös ebben a ruhában.

-Már nem sokáig.Mindjárt kilyukad a gyomrom…Amúgy az ütőt rosszul fogod.

-Tessék?Te néztél engem?

-Nem…Na,jó csak egy kicsit.Ha elfordítanád egy olyan 90 fokot akkor talán nem szakadna le a karod 4 óra edzés után.-várjuk csak ezt honnan tudja?

-honnan tudod,hogy 4-5 órája itt vagyok?-na most lebukott.Talán én is tetszem neki?Áááá…az lehetetlen.Bár ki tudja.Sokan mondták már,hogy milyen szép vagyok.Állísd le magad Kris.

-Én már itt vagyok 4 órája.Utánad értem be nem sokkal.-a francba.Pedig már kezdtem azt hinni,hogy keresett vagy valami.De nem.Miért élem bele magam mindenbe?Na ezért nem volt sohasem barátom.

-Na én megyek.szia!- visszaindultam ,mert már nagyon éhes voltam.A labdát beraktam a szoknyám zsebébe és elindultam.Már az ajtóban jártam,mikor Rob kiabált utánam.

-Kristen nem lenne kedved ma velem ebédelni?-közben már odaért hozám.

-Hát de.Úgy is kajálni indultam.-mad elindultunk együtt.Itt a közelben volt egy kis csinos étterem.Nem öltöztem át,mert Rob elmondása szerint itt sokszor fordulnak meg a teniszezők melegítőben és otthoni ruhában.Csak egy kis kabátot vettem föl,mert mégis csak Londonban vagyunk.Persze Mr.mindenjóláll nem vett felsemmit.

Mikor odaértünk,egy két személyes asztalt kért.Nem,nem értem félre.Nem gondolok ebbe bele se semmit.Csak egy baráti ebéd.

De istenem annyira jól néz ki,hogy az már bűn.

Olyan jót beszélgettünk.De egy idő után,pontosabban 10 perc múlva beállt a kínos csönd.

-És a családod?Angolok vagytok?-kérdezett rá a semmiből.

-Nem nem vagyunk azok.Amerikáből költözünk ide úgy egy hónapja.És a te családod?Ti angolok vagytok nem?

-Igen.Az vagyok.Bár nem annyira a pénzes fajta,mint a tied.

-Ezt hogy érted?Hogy anyagias vagyok?

-Nem.Dehogy.Csak az én családom is arisztokrata család,de nem olyan magas beosztású,mint a died.

-Értem.Apád?!

-Igen.Apa dolgozik a külügynél.

-Tényleg?Az én apám,meg a belügynél van.Ez tök jó,hogy szinte ugyanazzal foglalkoznak.Mármint ugyanaz az épület és szak izé …érted.-ezen jót nevetett,majd réis kérdeztem mi olyan vicces ezen.

-Csak látszik,hogy gyerek vagy még.

-Ch…kikérem magamnak.Én 18 vagyok.Mért?te sem tűnsz olyan hű de idősnek.-bár elnézném 25-nek is.

-22 vagyok.kislány,4 év az 4 év.Gyerek vagy még.-én gyerek?Hadjuk.Inkább témát váltottam,ő is elfelejtette az iménti kis incidenst.tök jól esett az ebéd is,utána visszamentünk és folytattuk az edzést,mintha nem is ismernénk egymást.

Ezt a napot is egy remek napnak könyveltem el magamban.

Ruhák :D

Kristen tenisz ütője:



Kristen tenisz ruhája:



Rob ruhája(póló):



Rob tenisz ruhája (nadrág):


Rob tenisz ütője:

3.Fejezet

Ott volt ő.Edző ruhában és nagyon sexyn.Ennél nagyobb pechem már nem is lehetett volna.Mi a francért kell neki ott lenni mindenhol?

Nem is értem.

Ott állt és csak nézett engem.Mint akit leforráztak.Vagyis hideg vizzel leöntöttek.Inkább ahelyett,hogy engem bámulna,tanítana.

Elindultam felé.

-Jó napot!Szeretnék tenisz edzére járni,ha nem probléma.-Bevetettem az egyik fegyverem.A kutyanézést.anyu mindig azt mondja,hogy ez beválik és ez a specialításom.Bár nem kellett még a szülőkön kívül máson bevetnem.Hiszen egészen eddig drága és nívós magániskolákba jártam.Ahogy ti szimpla emberek mondjátok,a sznobok közé.

-Igen.Hogyne.Csak kérlek tölsd ki ezeket a papírokat,majd írasd alá a szüleiddel és kérlek hozd vissza.-közben a kezembe nyomott egy papírt.-Most meg kérlek kezdj el bemelegíteni.

Ch…Mit képzel?Csak úgy parancsolgathat nekem?Majd mindjárt meglátjuk,hogy kinek megy ez jobban.

Fél óra múlva

-Oké,gyerekek!Most mindenkivel, egyesével fogok játszani,hogy megtudjuk kinek milyen szintű edzésre lesz szügséges.

Mindenki leüllt,majd sorban elkezdte felszólítani a diákokat.Én voltam az 5-ik a sorban.

Már 2 órája csak ülök és nagyon kezdem unni.

Egyszer csak én jöttem.Mindenki úgy nézett engem,mintha a Marsról jöttem volna.Nem is foglalkoztam velük inkább.

Belálltam Robbal szembe és elkezdtük.Ő szervált,de én hárítottam.egy idő után viszont feltünt,hogy kezd meggyűlni vele a bajom.

Fél óra szenvedés után,megállt.És csak nézett.Nézett és nézett.

-Mond csak!Te már játszottál?-nagyon furcsán nézett.És ha már én azt mondom furán néz,akkor az úgy van!

-Igen,versenyeztem is.Miért?

-Most már értem.Tisztára olyan vagy,mint az a csaj aki 3 évvel ezelőtt megnyerte az európai bajnokságot.Kiköpött mása vagy.

-Tényleg?-kicsit incselkedtem vele.-A probléma az,hogy az tényleg én vagyok.Valjuk be te is ismerős vagy valahonnan.Versenyeztél te is?-és igen.Most nem a bárból gondoltam,hogy ismerős.Olyan érzésem volt vele kapcsolatban,mintha ismerném régebbről.

-De.Én is…-beállt a csönd.-Hát persze.Kristen Stewart 2x-es europa bajnok és 4x-s országos bajnok.Hogy nem vettem észre.-Várjuk csak?De ha így tudja milyen jó vagyok.Akkor miért nem vertem meg?Igen.Túl jó…És akkor leesett.

-Téged Robertnak hívnak nem?

-Igen.De neked csak tanár úr.

-Jó,jó.Robert.Robert Pattinson.Te 4x-s európa bajnok vagy és ki tudja hányszoros állami bajnok.-ez hihetetlen.

-Így van.És ahogy sejtem mi 3 évvel ezelőtt játszottunk már egy bajnokságon,ahol döntetlen lett a meccsünk.Akkor azért voltál ilyen ismerős.

-Aha…-válszoltam unottan.Inkább sarkon fordultam és leülltem.

Amikor végzett mindekivel,kiosztotta,hogy milyen csoportokba leszünk osztva.

Csak úgy sorolta a neveket,de engem kihagyott.

Mikor mindenki elment és ott maradtam,és rákérdeztem,hogy engem miért hagyott ki.

-Naked nincs szügséged edzésre…-ez nem válasz!!Hogy képzeli?

Utána mentem és… 

Friss O___O

Frissről annyit,hogy ma este érek haza és majd csak 11-12 körül fog felkerülni,vagy csak később.

Remélem nem probléma.A 3.Fejezet-et hosszabbra próbálom írni,csak a másik blog teljesen leszívja az agyam és mindenhol Bellákat és Edwardokat látok.

By:Violet