BUÉK!!!

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!

És jó bulizást mindenkinek aki megy szilveszterezni!

Friss majd csak hétfőre várható... :)

25.Fejezet

Én csak álltam telefonnal a kezemben és próbáltam nem sokkos állapotba kerülni.Rob még mindig magyarázatot várt,de egy olyan 2 perc néma csend után bizony megunta.

-Mit művelsz a telefonommal?És legfőképpen kivel beszélsz?-támadott le azonnal.Teljes mértékben igaza volt.Hogy képzeltem,hogy csak úgy felveszem?Nem vagyok én senkije sem.Ahogy előzőleg is mondta már”Nem azért vagyunk itt hogy a kapcsolatunkat vesézzük ki”.

-Édesanyád van a vonalban és csak megakartam neki mondani,hogy majd szólok ha elérhető leszel.Mert ő hívott téged.Eszem…

-Elég!Add a telefont.-majd odaadtam.Egy kicsit mondjuk sértő volt,hogy ennyire lekezelő velem.-Igen…mit mondtál?....nem.De ezt ő is tudja.-egy picit megállt a beszédben,mejd rámpillantott.Értettem a célzást.Elkéne tűnnöm,mert olyat beszél amihez végképp nincsen semmi közöm.Bementem a hálóba és elmentem fürödni.Addig sem aggódok azon,miket hord össze az anyukájánk.

Megengedtem a kádba a forró vizet,majd mikor tele lett,levetkőztem és belemásztam.Egy jó fél óráig áztattam magam,mikor egy halk kopogást hallottam a fürdő ajtaján.

-Kris!Jól vagy?...Bejöhetek?

-Jól vagyok.Persze,gyere csak.-nagy szerencsém volt,hogy a víz habos volt,így nem láthatott belőlem semmit sem.

-Csak fogatmosni szeretnék.Nem zavarlak?!

-Nem.Egyáltalán nem.-odaállt a tükör elé,majd elkezdett fogatmosni.Nem szólaltunk meg egész idő alatt.Mintha egy kis feszültség lenne közöttünk állapítottam meg.

Gyors elrakta a cuccosát,majd kislisszolt a szpbából.Előtte még elregélt egy Jó éjszaka félét.

Tehát lefekszik.Meg se vár.Jellemző.Megint én filóztam túl a dolgot.

Egy olyan 5 perc elteltével én is kiszálltam és megtörölköztem.A hálóba érve mgam is tapasztalhattam,hogy tényleg lefeküdt.Ráadásul az ágy szélén feküdt kifele nézve.Ez az én formám.Túl idegesítő vagyok???Vagy nem akarja?Lehet,hogy rájött mennyire gyerek vagyok még?Vagy az anyja világosította fel a tényekre?

Ezekkel a gondokkal öltöztem fel.Útban a böröndöm felé belerugtam véletlenül az ágyba.Rob mintha megmozdult volna,de szerintem csak beképzeltem.Már épp hajoltam volna le a ruháimért,mikor két erős kar ragadott meg és húzott fel magához.Azonnal tuftam ki az,és ez megnyugtatott.A nyakamba csókolt,majd…

-Tudod,hogy szeretlek.És ne aggódj azon,hogy édesanyám miket mondott neked.-magfordított a karjai között és válaszadási lehetőséget sem adva szájoncsókolt.Ez a csók puha és szenvedélyes,szerelemmel teli volt.Nyelve bebocsátást kért ajkaim közé amit nem tudtam nem megadni neki.Kezei a derekamról elvezette egészen fel a törölköző csomójáig,amit minden hezitálás nélkül eltávolította rólam.Az anyag halkan puffant a szoba pedlóján,mitől hirtelen elszakadtam Robtól.

Nem értettem a hirtelen pálfordulását.De az amit pár perce a fülembe suttogott,teljesen megváltoztatta a véleményemet róla.

Hirtelen a karjaiba vett,majd elfektetett az ágyon.

Elkezdett istenigazából csókolni,addig míg nem levegőért nem kapkodtunk.De ekkor elkezdett a fejembe villogni a kis piros lámpa.Holnap edzés.És már jócskán elmúlt 10 óra.

Rob már a mellkasomnál járt,mikor megszakítottam a műveletetét.

-Rob!Holnap korán kelek.Nagyon korán!-Kezeim a szívére helyeztem és úgy beszéltem hozzá.

-Majd sietünk.-ennyi volt a válasza.Modjuk ez nem volt valami nagy érv,de nem hagyott nyugodni a dolog.

-Annyira azért nem tudsz.Ez nem 5 perc.-Rob tekintete ekkor megváltozott,magnyalta az alsóajkát és perverzül nézett le rám.

-Kris,Kris,Kris.Te nem ismersz engem.Annyit amennyit mi együtt tölöttünk sex terén az nagyon kevés.Én veled kedves vagyok,mert szeretlek.De nem tudod,hogy milyen vagyok igazából.-majd visszahajolt egy igen sexuál csókért.És mi az,hogy nem ismerem még???Ajaj.Itt még problémák lesznek.

Hirtelen csak annyit érzékeltem,hogy behatol.Belőlem csak egy sikkantásra futotta,mert nem gondoltam volna,hogy tényleg meg meri tenni.Minden előjáték nélkül??

Fájt!Istentelenül fájt!

-Ígérem gyors leszek!-közben elkezdett rohamosan mozogni.

Rob mesél:

Ahogy mozogtam a sikamlós belsőjében,annyira elragadott a hév,hogy teljesen bevadultam.Már annyira gyorsan és erősen mozogtam,hogy Kris már ordított az az élvezettől és én is.Ennyire még sexet sosem élveztem!

24.Fejezet folytatása

A fürdőbe érve Rob azonnal a zuhany alá állt és megengedte a vizet. Belállt alá magával húzva.Megvált a boxerjától,majd automatikusan vette le az én ruháimat is csókokkal vegyítve.Amint semmi zavaró ezköz nem volt útban elkezdte a hadműveletét.

Persze én sem voltam tétlen.Ahol értem simogadtam a testét és csókokkal leptem el.Olyan szorosan simultunk egymáshoz,mintha az életünk múlna rajta.De egyálltalán nem zavartattuk magunkat.Egy idő után Rob az ajkamról a nyakamra tért át,amit én jóleső sóhajokkal viszonoztam.Viszont én nem értem be ennyivel.Hirtelen az ölébe ugrottam és éhes vadként támadtam rá a szájára.Nyelvünk vad táncot ját a szerelem útján.

Csípőnk időnként ritmusosan értek egymáshoz,ezzel is gerjesztve kettőnk között a vágyat.Az ő vágya viszont igazán érzékelhető volt még akkor,mikor beálltunk a zuhany alá.

De mivel most sürgetett az idő,muszály lesz sietnünk.

Rob most unhatta meg a kéjsóvár tekintetemet amit löveltem felé,mert egyszer csak azt éreztem,hogy belémhatol.Mindkettőnkből egy halk sóhaj szakadt fel,de még mindig nem tett semmit.A hátamat a csempének támasztotta,majd elkezdett mozogni.

Lassú tempót diktált amivel az őrület határára tudott taszítani,de nem szóltam neki.Egyre hangosabbakat nyögtem én is meg ő is.Élvezeteink akkor hágtak magasabb szintekre,mikor lökései sűrösödtek.

Ahogy gyorsított úgy váltak nyögéseink zihálássá,a zihálásból nekem meg sikításba.

Az élvezet hullámai úgy csaptak le rám ,mint a mezőn a báránykára a vadász.

Teljes nyugalom szállt meg.Akkor éreztem magam teljessnek,mikor megéreztem és hallottam ahogyan Rob arca is átéli mind azt a mámort amit én.

Ahogy letudtunk csillapodni a csókjaink által,letett a fölre és most már megtudtunk rendesen is zuhanyozni.

Egy olyan 10 perc elteltével viszont már a szobában álltunk törölközőbe csavarva és próbáltunk ruhát magunkra venni.

Én már kiválasztottam milyen ruhát veszek fel,így átmentem a nappaliba és felöltöztem.Mire visszaértem már Rob is indulásra készen állt . Rámosolyogtam,majd elindultunk.

Szerencsénkre kaptunk erre az egy hónapra egy kölcsön kocsit amivel furikázhatunk.A csarnok ahova mentünk nem volt olyan messze,kocsival egy olyan 10 perc volt.

Egész úton csöndben voltunk.Remélem,hogy nem olyanok leszünk mint amit a tévében látni,hogy csak sexelni járnak össze és nincs egy közös témájuk sem.

De már nem bírtam tovább:

-Rob!Baj van?-tértem inkább a lényegre.

-Ö…nincs.Miért?

-Hát eléggé halgatag vagy!

-Jah…csak éppen nincs semmi idevágó témám vagy éppen semmit nem akarok megosztani jelenleg veled.-tehát nem köt mindent az orromra.Értem én.Akkor nem vagyok a barátnője!Ez a tény egy kicsit elszomorított…

Már lecsekkoltuk a dolgunkat a csarnokban és az edzőt vártuk.Nem késett sokat,csak 15 percet.Persze az alatt a 15 perc alatt nem történt semmi sem.Annyira eltávolodott tőlem,mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz barátságon kívül.Hát joh!Fogadd el Kris te csak egy lyuk vagy.Ez annyira rossz.

De az is lehet,hogy csak most megint bedumálom a dolgot magamnak.

-Jó reggelt Miss Stewart és Mr.Pattinson.Kifejezetten kérték tőlem,hogy önöknek más edzési formát dobjak be mint az itteni diákoknak.

-Hát igen!Ez Nagy-Britannia.-válaszolt neki szerelmem.

-Hallottam a híres tanítási módszerükről ami személy szerint nekem túl drasztikus.

-Szerintem megszokható,ha az ember igazán szereti azt csinálni amiben jó.-szálltam be én is beszélgetésbe.

Ezután az edzést elkezdtük és egész jól ment.A végén az edző közölte,hogy nekem egy hét múlva meccsem lesz és arra fog felkészíteni elsőleg,így Robnak nem kell majd ennyire korán jönnie.

Végezbe a dolgainkkal ő megvárt és együtt mentünk vissza a kocsihoz.Kinyitotta nekem az ajtót,majd szótlanul ismét indított.

-Nem baj ha most elmegyünk vacsorázni?Már nagyon éhes vagyok!

-Nem egyáltalán nem probléma.-válaszoltam neki.Behajtott egy mekinek az autós standjához és kért ki kaját.Míg vártunk a vacsoránkra nem bírtam magammal és kiböktem:

-Otthon eszünk?

-Öm…igen.Fáradt vagyok most ahhoz,hogy vacsorázni vigyelek.-na ez szíven ütött.Fáradt???Baszki én is.Mégsem csinálom azt ,hogy inkább elmegyek haza enni.

-Oké.-egyszerűen nincs energiám vele kiabálni.Tényleg ilyen lenne Rob?Látszik,hogy tényleg nem tudok róla semmit.Ez így unalmas.Azt hittem sosem mondom et róla,de Rob te egy unalmas fószer vagy.Jelenleg biztosan.

Kifizette a kajánkat és már mentünk is.Ugyanúgy illedelmes volt mint mindig,csak most inkább mondanám furcsának.

A lakásba érve azonnal a konyhába vezette az útja.Követtem őt odáig és lehuppantam az egyik bárszékre vele szembe.Rob elém tett egy poharat,majd maga elé is és az üdítőket beleöntötte.Még a vacsinkat is kivette és elém pakolta.

-Rob erre nincs szügség jó?Magam is kitudom szolgálni!-nem válaszolt csak leüllt és enni kezdett.Mintha kicsit zavarban lenne.Annyira nem foglalkoztam vel,inkább elkezdtem enni én is.

Mikor befejeztük a kajálást elment fürödni,én meg megpróbáltam megágyazni.Sikerült is,majd miután nem tudtam magammal mit kezdeni kimentem a nappaliba.Pont mikor kapcsoltam volna be a tévét,megcsörrent a mobilom.Jobban mondva Robé.

Megnéztem ki keresi.Az anyukája volt az.Gondolkodtam,hogy felvegyem ne???De aztán mégis megtettem.

-Jó estét hölgyem!Robert éppen zuhanyozik ezért nem tudott a telefonhoz jönni.Megmondjam neki,hogy hívja vissza önt miután kijött? –zúdítottam rá mindent.

-Szia kislány!Öm….Kristen?

-Igen!Tudom illetlenség más telefonjához nyúlni,csak gondoltam szólok mielött aggódna.

-Nyugalom.Na jó!Rob mit mesélt?

-Hát az igazat megvalva annyit,hogy ön engem nem nagyon kedvel,mert John lánya vagyok.Meg az édesapja sem kedvel igazán.

-A fiam túlságosan is dramatizál tolgokat.Én nem utállak oké??

-Tényleg?Ez jó hír.

-Az már más helyzet,hogy éppenséggel sem kedvellek.Azért,mert fiatal vagy..Én is fiatal koromban mentem férjhez és megbántam.Túl korai volt.

-Értem….-még beszéltünk egy csomó ideig.Annyira elment az idő,hogy csak annyit érzékeltem,hogy Rob mögöttem állt egy szál törölközőbe csavarva és kérdőn tekint árm.

UPHSZ.AZT HISZEM LEBUKTAM. 

Frissről!

Ezer bocsánat az eddigi kihagyásaimért,csak most a suliban minden összejött!!!

A mai nap felkerül a friss!

Hát hosszúra ne számítsatok,de ezentúl beiktatok egy kis rendszert!

Minden pénteken frisst rakok mind a 2 oldalmra!

Akkor majd ma este max. 22:00 körül felkerül az új fejezet!De most csak a twilightes-ra.A Robstenre majd csak holnap!

Puszcsi <3

Frissről!!!!

Hali annak aki olvas,vagy megsértődött és nem olvas már!!!!!


Chatbe közöltem,hogy őszi szünetbe rakok fel új fejezetet.
Ezt a törit még nyáron nyitottam meg és nem gondoltam,hogy év közben fele annyi időm lesz a fejezetekre,mint ahogy szerettem volna!!!!


Tudjátok egy művészeti iskolába járok,heti 20-25 rajz órával megáldva- NEM EGYSZERŰ.
12. osztályba járok,érettségi...
Tanulnom is kell!
+ elkötelezettségeim vannak (dráma csoportba járok ahova szintén készülni kell)
Díszleteket festegetek és nem A/4-es papírra,hanem komoly nagy vásznakra amik minimum 5 méter szélesek....
Néha azt érzem,hogy a napjaim nem 24 hanem 26 órából állnak....
Úgyhogy bocsássatok meg ha nem tudtam eddig frisselni.
A másik bloghoz máár elkezdtem írni,csak még nem fejeztem be!!!!!
Ide,ha minden jól megy-ha szakad ha törik szünetbe tudok felrakni.....Ha kell kézzel megírom,csak bekell gépelnem :)


By:Violet

24.Fejezet /Részlet/

 Egy halk szuszogásra ébredtem fel az éjjel.Felemeltem a fejem és feltűnt,hogy aki alattam alszik az csak Rob.Az órára tekintettem,ami éjjel 3 órát mutatott.Messze van még a reggel,úgyhogy próbáltam visszaludni,de nem tudtam.

Felkeltem és ittam egy pohár vizet,de mire letettem volna a poharat egy kéz simult a csípőmre,majd szorosan magához szorított.

-Mit csinálsz itt éjjel?

-Nem tudtam aludni,így kijöttem inni egyet.De már fekszek is vissza.-az érintésétől a hideg futkosott rajtam.Teljesen elzsibbadtam.Visszafeküdtünk a puha ágyba,de mielőtt álomba merültem volna,még eleresztett egy kis szöveget.

-Tudod,most pont jól is jött,hogy felkeltél.Még terveim vannak veled.

-Most?-választ már nem kaptam rá,mert hirtelen a hátamon találtam magam és egy félisten nehezedett rám.Az egész teste hozzámfeszült és így csókolt.Teljesen lágy volt és érzéki.Szinte lefolytam az ágyról.A végtagjaim teljesen ellazultak…

…

Reggel arra ébredtem,hogy Rob nekem háttal fekszik és teljesen az ágy szélén van.Mit műveltem ,hogy ennyire megutált???Vagy csak ez egy ösztönös reakció???

Feléfordultam,de nem mertem köeledni.Hátha ellök.

Már a sírás kerülgetett,mikor megmozdult.Megfordult és rámosolygott.Ebből a mosolyból már leszűrtem,hogy semmi baja sincsen velem,csak így alakult az este.De amit ezután művelt az még kiakasztóbb volt.Ősszeszűkült szemekkel vizslatott és megszólalt.

-Te!Ott az alvégen!Volt pofád elaludni,miközben én megpróbáltalak elcsábítani?

-Igen???Hát nem éppen a legjobb időpont erre a hajnali 3 óra.

-Sajnálom.De olyan izgató vagy,egy bugyiban és egy topban.-közelebb kúszott,majd egy lágy csókot nyomott az ajkaimra.

Visontam,majd felkeltem.

-Tudod ma már edzésre kell mennünk.Elmegyek lezuhanyozni,utánam mehetsz ha szeretnél!

-Hát tudod,lehet egybekötni a hasznost a kellemessel.-megragadott a kezemnél fogva és berántott a fürdőbe.

23.Fejezet

Kristen mesél:

Olyan jól ébredtem a reggel.Méghozzá Rob jóvoltából.Már fel volt öltözve amit furáltam is.Miért van ruhában?Talán megbánta amit tegnap tettünk?Vagy rosszabb.Elmegy?Nem.Azt nem teheti a föld másik felén vagyunk.

-Jó reggelt!Mi lenne ha elmennénk Vacsorázni?-tette fel a millós kérdést,amitől nekem egy kilóval könnyebb lett az életem.

-Persze.Csak felöltöznék ha nem gond.-néztem rá kicsit pironkodva.Lehet,hogy 18 éves vagyok,de még kicsit szégyenlős.

-Oké.-leüllt az ágy végébe és bámult rám.

-Ugye nem gondolod,hogy végig nézed amíg felöltözöm?

-Dehogy nem cica.

-Rob.Kérlek,megtennéd,hogy…-befejezni már nem tudtam a mondatot,mert közelebb jött és megcsókolt.Ez nem lágy csók volt,hanem vággyal teli.Mikor elváltunk levegőhiány miatt,megszólalt.

-Pár órája még nem voltál ilyen szemérmes…-majd újra ajkaimra tapadt.Én elfeküdtem az ágyon,mire ő fölémgördült.A csípőmnél fogva húzott magához közelebb.Éreztem ahogy próbálja visszafogni magát.De ugyan miért is próbálja?

Olyan furcsa volt ahogy az ő ruhás teste hozzáfeszül az én mesztelen testemhez.

A takarót lerugtam magamról és azonnal a dereka köré kulcsoltam a lábaim.Ezzel is még közelebb húzva magamhoz.Teljesen ellepte az agyamat a kéj.

De Rob egy pár perc elteltével viszont elvált az ajkaimtól.

-Vacsora…emlékszel?-mondta zihálva.Én csalódottan felnyögtem,de igaza volt.

-Igen.Vacsora…

Felkelt és kiment a szobából.Én gyorsan felöltöztem és már indulásra készen álltam a konyhában.

-Mehetünk?-jött hozzám és kaptam pluszba egy puszit a homlokomra.

-Igen.-Megfogtam a kezét és úgy indultunk meg a belvárosban.Ugyais a szállásunk csak pár utcával arrébb volt.

Egy kis nyitott étterembe mentünk.Leüllünk kint,majd vártuk,hogy jöjjön a pincér felvenni a rendelést.

-És hogy érzed magad?Tudod,meg kéne beszélnünk néhány dolgot!-kezdett bele Rob.Teljesen igaza volt.Le kéne zárnom ezt a Tom ügyet.Talán ha vele jönnék inkább össze,akkor sokkal jobban járnék.

-Tudom….Még minig áll az ajánlatod?-miközben feltettem a kérdést,úgy összehúztam magam,míg eddig sosem.

-Milyen ajánlat?...Amit apukádnak mondtam arra gondolsz?

-I…igen.

-Hát mivel suliba járok,nagyon úgy tűnik.-mosolygott rám.Az asztalon tartott kezemet megfogta,majd ránéztem.Ez a pillanat annyira romantikusnak tűnt.Akartam,hogy több ilyen legyen.De nem csak ezt.Robot is.Az egész lényét.Már csak rákéne vezetnem erre a dologra.

-Rob…-közben megjött a pincér.Felvette a rendelésünket,majd elslisszolt.

Nem is beszéltünk most többet.Inkább csendben eszegettük a vacsoránkat.

Már sötét volt.A kiszolgáló már kihozta a desszertünket,de most kivételesen megszólaltam.És én kezdeményezte.

-Rob…nagyon remélem,hogy azért ez a dolog nem rontja el az itt töltött időnket.Én komolyan nem azért vagyok itt,hogy a kettőnk kapcsolatát vesézzük ki.

-Igazad van.Nem azért.De legalább tisztáznunk kéne egy pár dolgot…Ott van az a medencés dolog is.Én komolyan nem azért mondtam azt amit,hogy hibának érezd.De te úgy vetted le.

-Hibának?Már bocs,de nem én mondtam,hogy óriási hiba volt.Elrontotta a baátságunkat…Én komolyan nem vártam tőled semmmit.Csak egy kis együttérzést.Boldogságot,hogy eszer az életben valaki olyannal lehettem akit…akit…a…akit…-kifújtam hangosan a levőt,és kinyögtem-szeretek.-Rob olyan érdekesen nézett rám,mintha élete legnagyobb ajándékát kapta volna meg.

-Szeretsz.Én is szeretlek Kris.De tény,hogy hülyén intéztem a dolgainkat.-nagyot sóhajtott.Ezután már nem beszélgettünk.Csendben elfogyasztottuk a desszertünket,majd fizettünk.Vagyis Rob fizetett.Haza még nem mentünk,csak sétáltunk még egy kicsit.Annyira érdekes volt vele sétálgatni.Időközben elfelejtkeztünk a kis gondunkról és elkezdtünk tök másról beszélni.

Már éjjel 11 is elmúlt,mikor felvetettem,hogy haza kéne már menni.Megértően bólintott egyett,majd visszsétáltunk.

Én még gyorsan lezuhanyoztam,majd a pizsimbe bújtam.Rob is eként cselekedett,majd ő is bebújt mellém az ágyba.

Annyira frusztrált volt megint köztünk a levegő. Én baloldalt feküdtem,neki háttal és ő meg a jobb oldalon nekem háttal.

Csak egy baj volt.Egy takaró volt,és kicsit fáztam így.Szerencsétlenségemre Robnak feltűnt,hogy nincs minden rendben így közelebb csúszott hozzám.Megkocogtatta vállam,majd megfordultam,hogy láthassam az arcát.

-Fázol?Mert ha igen akkor gyere közelebb.

-Igen,fázom.Köszönöm Rob.-közelebb mentem hozzá és odabújtam a mellkasához.Csakúgy sütött belőle a melegség.Annyira megnyugtatott.Hátára fordult és húzott magával.Kezei a csípőmön pihent,míg az enyémek a nyaka köré csavarodtak.A fejemet ráhajtottam pontosan a szíve fölé,hallottam hogyan ver neki.Egyre gyorsabb lett.Nem is értettem miért,míg megnem éreztem a kezeit,amint megmozdulnak.

Becsúsztak a pizsomafelsőm alá és ott simogatta a hátam.Beleborzongtam az érzésbe amit kiváltott belőlem.

Én elkezdtem a nyakát behinteni csókokkal,hogy viszonozzam kedvességét.

-Jó éjszakát.-lehelte még halkan,mert már kissé félálomban voltam.

-Jó éjt!-ami már csak suttogásnak tűnt.

És elrepültem az álmok színes tengere felé.

22.Fejezet

Ez egy igen erősen +18 karikás....Csak saját felelősségre!!!! xD

Jó olvasást hozzá 

Cupp

By:Violet voltam ^^

Az én kezeim a nyaka köré kulcsoltam és úgy húztam magamhoz.Lecsapott az ajkaimra akár egy éhes oroszlán.Érezhető volt a mozdulataiban,hogy teljesen bevadult,mert bele-beleharapott a számba időnként.A pólómat úgy tépte le rólam,majd megállt.Csak bámult és nem csinált semmit.Egy perc néma csend után megunva ezt elkezdtem az ingjétől megszabadítani.Ő ekkor megmozdult és a nadrágom felé vette az irányt.De közben végigsimított a mellkasomon,amitől jóleső hümmögéseket kapott ajándékul.Szája csókolgatását megszakítva,próbáltam levenni róla a nadrágját.De amint ezt érzékelte,elvált tőlem és maga vette le azt.Én is míg őt figyeltem,megváltam a nacimtól.Már csak a fehérneműink választott el minket egymástól.Rob ezt a helyzetet megelégelve,levette a bugyimat,ami a szoba másik felében ért földet.Lábaimat szélesre tártam és vártam,hogy magáévá tegyen végre.Hiszen olyan régen tette már ezt meg.A szemembe nézett,miközben kezeivel eltűrte a hajamat az arcomból,hogy rendesen láthasson.Majd fejem mellé támaszkodott és lábaim közé helyezkedett.Éreztem nőiességemnél merev férfiasságát.Már teljesen fel voltam pörögve,hogy végre valahára…

Jó!Nyugi Kris!Állítsál most már magadon,mert túlpörögsz és hülyének néz.

Még mielőtt ténylegesen belém temetkezett volna…

-Szeretlek.-és megtette.Magamban éreztem őt.Egy enyhe sóhaj hagyta el az ajkaimat.De Rob sem volt rest,az ő torkából egy mély nyögésre futotta.

Felsem fogtam igazán,mit is mondott…

Csak érezni akartam.Azt akartam,hogy testestűl,lelkestűl szeressen.Igen!Szeretem.

Lassan mozogni kezdett,csípője egy ősi ritust járt,amitől engem az őrület határára tudott taszítani.Teljesen köré fonódtam.A lábaim az ő lábai köré kulcsoltam és kezeim hol a nyaka körül voltak,miközben Rob csókokkal lepte azt el,hol pedig a hátán szántottam végig körmeimmel.

Amikor egy hangyányit gyorsabb iramba kezdett,hirtelen felindulásból beleharaptam a vállába.Hallottam amint felnyögött a fájdalomtól.Ezek után már próbáltam csak puszikal elhalmozni azt a területet.

Szoba csendjébe csak a mi zihálásunk,nyögéseink és az én sikolyaim zavatak bele.De nem bántam.Ezért az érzésért akármit megtettem volna.

Már azt sem tudtam mióta hajtottuk a gyönyört,de még mindig semmi.Azt hiszem itt baj van.Már rólam folyt a víz,de Robról is.

Tartott egy kis szünetet,mert teljesen levolt fáradva.Vagyis én akartam egy kis szünetet,mert itt bajok vannak.Még nem volt orgazmusom,de neki sem.Azt éreztem volna.

A hátára fordítottam,és a csípőjére ülltem.Ekkor véletlenségből ránéztem az órára.Már déltán 2 óra volt.Basszus ezt most komoly,hogy 3 órája?3 órája próbálunk orgazmust elérni,de nem jön össze?

Rob észrevette a grimaszt az arcomon,majd követte a pillantásom és ő is fenyögött.

-Ez most komoly?Ez nem az én napom.-maga alá fordított.Éreztem amint megint mozgásba lendült volna,de lefogtam.

-Neh…!A medencém…Áuh…!-ez nagyon fájt.Ez eddig miért nem tűntfel?

-Fáj?...Várj…és ha a derekad egy kicsit megemelnéd?-megtettem,majd visszacsusszant belém.-Most jó.Már teljesen benned vagyok.Nem fájt?

-Nem.Egyáltalán.Most próbáld meg?-majd elkezdte szerelmes táncát.

Most sokkal erőteljesebben,durvábban mozgott.Már nem sóhajtoztam.Egyből sikítással kezdtem.Teljes köd telepedett a fejemre.Már csakis a kielégülés éltetett.Rob hangjai sem voltak visszafogottak.Melleimet masszírozta és szivogatta,amitől az eszemet vesztettem.

Már éreztem,hogy közel az extázis és nem váratott magára.Egy hangos nyögéssel adtam szerelmem tudtára az élvezeteim.

Rob abban pillanatban kezte el a még mámorosabb násztáncát.Azt hittem ennél jobb már nem lehet.Ez az érzés leírhatatlan volt.Ő maga az isten.Ez már biztos.Nála jobb nincs.Ahogyan pumpált,szinte újra pár perc múlva elmentem.Hallottam Rob egyre hangosodó nyögéseit,morgásait,ami mellkasából tőrtek fel.Egyre gyorsab és gyorsabb lett.

Azt hittem,mindjárt szét esek.A kezei eltűntek a fejem mellől,majd csak annyit érzékeltem,hogy felsőteste eltávolodik az enyémtől.Megragadta a lábaimat és szélesebbre tárta.Majd még gyorsabban kezdett mozogni.Ez a pumpálás,maár elviselhetetlenül jó volt.Hogy lehet valaki ilyen jó?

Már nem is sikítottam,hanem ordítottam az élvezettől.

-Mégh…Rohhh…b…!Még akh…akarokhh…-egy értelmes mondatot nem tudtam összeszedni.

-Tudh…omh…Még szeretnéh…d ha így csinálnámhhh….?-most leállt ezzel és gyors de nagyon erős lökéseket érzékeltett.Már kezdtem attól félni,hogy behatol a méhembe…

Pár másodperc múlva viszont mindkettőnket elért a mennyország.Perceken át csak ölelkeztünk és próbáltunk lenyugodni.Mikor egy kis oxigénhez jutottam…

-Én is szeretlek!-Rob szeme felcsillant,majd megcsókolt.Ez egy lágy csók volt,amit nagyon is élveztem.Alig vártam ennek a folytatását.

A hátára fordult,majd a mellkasára húzott.A hátamat simogatta,miközben és elaludtam rajta.

…

Robert mesél:

Végre!Most már sinen lesz a kapcsolatunk.Bár van még mit megbeszélnünk,de örülök,hogy most megtört a jég.Bár egy kicsit ez nem tiszta nekem az a dolog amit a gépen mondott nekem.De ezzel most nem foglalkoznék.Ráér még.

Az óra már este 8 órát mutatott.Én már vagy fél órája fent tépek,de nem volt szívem elengedi Krist.Olyan nyugisan szuszog.

Erőt vettem,majd kimentem vacsit csinálni,de nem találtam semmi ehetőt a lakásban.Üres volt a hűtő -.-

Gyorsan felültöztem valami olyanba ami hordható az utcán is.Visszamentem a szobánkba,majd lassan keltesetni keztem szerelmem.

Lassan kinyitotta a szemét.Olyan sejtelmesen csillogott.Ez annyira boldoggá tett,amitől biztosan nem volt nálam boldogabb férfi ezen a földön.  

Egy újabb :D

Köszönöm szépen Minie 95-nek!Hálás vagyok érte! ^^

- Tedd ki a logót!

- Írj magadról egy kis szösszenetet!

- Küldd tovább 5 írónak!

Hát én 1993.Január 20án születtem.Életem nem valami mozgalmas,de nagyon szeretek írni,bár nincs rá annyi időm amennyit szeretnék.Régebben nem is olvastam ehhez hasonló blogokat,mert butaságnak tartottam.Csakis az Alkonyatot könyvben olvastam és a filmeket nézem.

Aztán egy nap a neten bogaráztam és találtam egyett.Attól kezdve vagyok rábuzulva a Twilightes és a Robstenes blogokra.

E mellett nagyon szeretek a barátaimmal lógni,velük együtt elmenni szórakozni is.

Most jelenleg színjátszós vagyok,az időmet lefoglalja,főleg majd ha elkezdődik a suli-minden hétvégén próbák,meg a tanulást bsűríteni + a blogot is,necces lesz,de megoldom a kedvetekért :P

Nagyából ennyi,na csöcskalács olasók :D

Akinek továbbküldöm:

http://lilluci-rpattzkstew.blogspot.com/

http://darklikehell.blogspot.com/

http://robsten-hotlifeinmiami-bykata19960706.blogspot.com/

http://rs-ynda.blogspot.com/

http://rs-washingtonlovers.blogspot.com/

21.Fejezet

Kristen ott állt az iroda közepén és hevesen kapkodta a fejét közöttünk.

-Mi folyik itt?

-Kérlek leüllnél?-szólalt fel az edző.-Az a helyzet,hogy ausztrál tornára küldelek kettőtöket.Természetesen szólóban indultok,csak ugyan ott.

-Ez most valami vicc?Én nem mehetek.Most kezdtem el újból a sulit.-Rá is eléggé rondán nézett az edző.-Oké.Megoldom.

Ránéztem,de amint ez feltűnt neki elnézett másik irányba.Kicsit zavartnak tűnt.

-Öm…és ez mikor lenne?

-Most a hétvégén kéne elindulni,hogy tudjatok még edzeni.Lesz ott egy edző aki foglalkozni fog veletek.4 hétig lesztek kint,de csak akkor ha valamelyikőtök bejut a döntőbe,amit nagyon remélek.-csodás.Krissel egy hónapot töltsek együtt.Ez valahogy nagyon is tetszett,csak nem hiszem,hogy kibírom,hogy távol maradjak tőle.

Kristen mesél:

Hát ez csodás lesz.Egy hónap Roberttel.Anya és apa őrjöngeni fog.Nagyon remélem,hogy nem fog rámmászni,mert félő,hogy nem tudnék ellen állni neki.Elég lenne neki,hogy rámnézzen és mosolyogjon –kész végem lenne.

Gyorsan kiiszkoltam az irodából és az öltöző felé vettem az irányt.Átöltöztem,majd hazarohantam.

Szerencsétlenségemre mindenki otthon volt.

-Apa!Beszélhetnénk?

-Persze.Gyere kicsim.- leültem és belekezdtem.Elmeséltem neki,hogy mi az ábra.Nem tetszett neki.Anyának is el kellett mondanom,de ő érdekes módon könnyen vette.Mi van vele mostanság?Olyan sokat eljárkál itthonról,meg furcsa.

Másnap már pakolhattam is össze ,mert a hétvégén utaztunk is.Anya elintézik mindent a sulival kapcsolatban,hogy kihagyok egy hónapot.

Minden pipere cuccomat beakoltam,az melegítőimet,fehérneműimet és sok ruhát is.Mondjuk hosszút nem raktam,mert Ausztráliába felettébb meleg van.Már én azt hallottam.

Hívtak reggel nekem egy taxit,majd kivittek a reptérre.Nagyon furcsak volt.Egy pár hónapja még Amerikában éltem,most meg egy reptérre megyek,mert újból kezdtem a teniszt.Mellesleg van egy pasi,akibe fülig szerelmes vagyok.Ez az ördög műve.Most már biztos.

Bent a váróban,megtaláltam Robot is.Két puszit adtam neki az arcára,hogy ne nézzen bunkónak.Nem úgy neveltek.De azért megmaradt az egy méter táv.

Felszálltunk,szerencsétlenségemre mellé szólt a jegyem,így mellette kellett üllnöm.Kész unalom volt az egész út.Elővette a könyveit és elkezdett olvasni.Én közben erőt vettem magamon és bekapcsoltam az ipodomat.

Egész jól elmulattam az időt.Egy olyan 3-4 órája lehettünk úton,mikor már nem bírtam magammal.Fel kell állnom.Kikapcsoltam a zenét,majd felálltam.Rob is felnézett az olvasni valójából és kérdőn tekintett rám.

-Mi van!Csak már meguntam az ülést.

-Oké.Nem kell leharapni a fejemet…

Elkezdtem fel-alá járkálni,majd ingerem lett.Beszáguldottam a mosdóba és nagy levegőket vettem.Elmentem pisilni.Pont végeztem,mikor nyílt az ajtó.

-Mi a franc…-befejezni már nem tudtam a mondandómat,mert Rob bezárta azonnal az ajtót és rátapadt az ajkaimra.Olyan szenvedéllyel csókolt,mint eddig sohasem.Kezei a derekamara fonódtam és úgy húzott magához közelebb.Én a tarkójába kapaszkodtam,majd halkan belenyögtem az ajkai közé.Ő egyre mohóbban csókolt,mire levegőhiány miatt el kellett szakadnunk…

Lihegve,levegő után kapkodva néztünk egymás szemébe.Acsöndet végül Rob szakította meg.

-Kris én sajnálom.Csak annyira hiányzol,hogy már nem bírom.

-Te nem bírod????Mit képzelsz???Úgy csinálsz,mintha minden rendben lenne?Nem nincs…-teljesen kibuktam.Már csömöröm van az egész családból és most Rob is rázendít…kész elme baj…

-Értem…Akkor megyek.Jobb lesz ha tényleg megszakítunk mindenféle kapcsolatot egymással.

-Nekem semmi kifogásom ellene.-jobb lesz ez így.De hogy most itt áll előttem,nem tudok neki nemet mondani.Remélem ezúttal tartja is magát a szavához.

Kinyitotta az ajtót,majd visszaüllt a helyére.Én még maradtam egy pár percig,majd én is visszaültem a helyemre.Teljesen elfordult tőlem.

Ez remek mondhatom.Még ő van vérigsértve.Mit képzel?Itt csak nekem lenne okom duzzogni,nem neki.

Az út további részében egymáshoz sem szóltunk.

Amikor leszálltunk szinte rohantam mellőle.De sajnos ez nem jött be,ugyanis egy taxival is mentünk.A legnagyobb balszerencsém az volt,mikor a szállásunk nem egy szállodában volt,hanem egy apartmanban.Kaptunk egy kis lakást,ami egy szobás volt.

Sajnos lakáscsere szóba sem jöhetett,mert már csak ez az egyetlen volt szabad.Nagyon érdekes lesz ez az egy hónap.

Basszus,ennél jobban nem tudták volna összehozni.

Amint kipakoltunk Rob leüllt a konyhában az asztalhoz és közölte,hogy beszélnünk kéne.

-Figyelj Kris!Én nem akarom,hogy ez az egy hónap duzzogással teljen el,mert nem azért jöttem,hogy veszekedjek.A torna miatt vagyunk itt és nem azért,hogy rendezzük a szerelmi életünket.

-Ez egy nagyon jó meglátás.Te nem piszkálsz,akkor én sem téged.Kerüljük egymás társaságát és nem lesz probléma.

-Úgy gondolod?A hálóban egy ágy van.Ez teljességgel megoldhatatlan,hogy ne is beszéljünk.-Hát amit most tervezek,ahhoz nem is kell beszéd.Felálltam és átültem az ölébe,majd megragadtam a nyakánál fogva és megcsókoltam.

Visszacsókolt,de érezhető volt rajta a feszültség.Mikor elváltunk,vágyakozó tekintettel nézett rám.Vagyis,végig nézett rajtam,majd felkapott az ölébe és bevitt a hálóba.

-Ez egy nagyon jó megoldás a feszültségoldásra!-elfeketetett az ágyon majd fölémgördült.

21.Fejezet /Részlet/

Másnap már pakolhattam is össze ,mert a hétvégén utaztunk is.Anya elintézik mindent a sulival kapcsolatban,hogy kihagyok egy hónapot.

Minden pipere cuccomat beakoltam,az melegítőimet,fehérneműimet és sok ruhát is.Mondjuk hosszút nem raktam,mert Ausztráliába felettébb meleg van.Már én azt hallottam.

Hívtak reggel nekem egy taxit,majd kivittek a reptérre.Nagyon furcsak volt.Egy pár hónapja még Amerikában éltem,most meg egy reptérre megyek,mert újból kezdtem a teniszt.Mellesleg van egy pasi,akibe fülig szerelmes vagyok.Ez az ördög műve.Most már biztos.

Díj!

Köszi szépen a díjat d.! :D

Szabályok:

1.Tedd ki a logót a blogodra!

2.Köszönd meg a díjat attól akitől kaptad!

3.Írj ki magadról 7 dolgot!

4.Küld tovább 7 írónak(ne felejsd el belinkelni a blogjukat)!

5.Hadj megjegyzést a blogjukon,hogy meglepetés várja őket!

Hét dolog rólam:

1.Szeretek olvasni. :)

2.Van egy totál idegesítő unokaöcsém.(mellesleg a sírba visz már)

3.Imádok rajzolni,szinte már a lételemem.

4.Van 2 nővérem.

5.Szeretek írni.

6.Egyszer szeretnék eljutni az egyik barátnőmhöz Olaszországba,de nem nem maradhat el London sem.:)IMÁDOM LONDONT!

7.Gyűlölöm a marcipánt.

Akinek továbbküldöm:

http://fanni-robsten.blogspot.com

http://robsten-labyrinthofsecrets.blogspot.com/

http://darklikehell.blogspot.com/

http://youremylittlesecret.blogspot.com/

http://bd-deletedscences.blogspot.com

http://edwardesbellaelete.blogspot.com/

http://alkonyatficcek.blogspot.com/

20.Fejezet

Lehet,hogy nem a legjobb ötlet volt ezt mondanom,de csak így marad távol tőlem Tom.Ez megéri.Még ha Rob most kerül,de legalább tőle megszabadulhatok.

-Kicsim!Ez…ez hogyan?

-Könnyen apa.Egy olyan 3 hete történt,mikor éjjel tizenegykor jöttem haza.Anya volt itthon és pont Rob is itt volt.Ő érdekes módon előre figyelmeztetett.De nem foglalkoztam vele.Robot szeretem és nem Tomot.De ezt ezekszerint nem tudod elfogadni.

-Robert itt volt?Hogy képzelte ezt Jules,hogy csak úgy beengedi és itt marasztalja?Hallatlan!

-Te hallod magad?Most közöltem,hogy megerőszakoltak apa.Te meg,mintha a napi híreket közölném.

-Mit vársz mit csináljak?Valószínüleg nem így történt ahogy te mondod.Tomnak biztosan van rá magyarázata.-mért van nekem ilyen apám?Miért????

-Jó.Azt csinálsz amit akarsz.De én annak a pszihopatának a közelébe többször nem megyek.Te!Csak Robot tudod a szádra venni.Pedig sokkal tanultabb,mint Tom.Csakis azért nem kedveled,mert nem jár iskolába?Nem a politikában mozog?Már megbocsáss addig a pillanatig semmi bajod nem volt vele,míg el nem mondta neked,hogy mit érez irántam…Apa te szánalmas vagy.-már lendült a keze,mikor…

-Meg ne próbáld!Mert esküszöm az anyám életére,hogy összepakolok és többet nem látsz.És tudd meg nem halnék éhen.

-Kris…

-Ne hívj így!Mi van veled?Te nem voltál ilyen apa.Hirtelen valaki szeretni próbál,te görcsösen ellenkezel.De most kezedni fogod,hogy „Jaj Tom te olyan tökéletes vagy.Olyan gazdag és jól nevelt.Egyetemre jársz.Valószínüleg a minisztériumba kerülsz gyakorlatra.És engedem,hogy elvegyed a lányom.De csakis azért ,mert bűn gazdag vagy.”Kössz apa,de ez nem hiányzik.És tudod mit?Leszarom.Megtiltod?Tiltsad.Rob már így is kerül.És van egy sejtésem,hogy ebben az apjának és anyjának a keze van benne.-apa csak állt ott és nézett.Szerintem fel sem fogta amit most elregéltem neki.Miért?Miért nem szerethetek olyat akit még szeretnék is?Nem lehet,mert Rob…Rob elkerül.Bár sose találkoztunk volna.Bár sose ismertem volna meg.

Nekem semmi nem jön össze ebben az életben.

Robert mesél:

Másnap reggel bementem az egyetemre.Felvettem a szügséges óráimat,és beülltem az elsőre.Ahhoz képest,hogy nem olyan régen fejeztem be az alapképzést elég sok minden megmaradt.

Legalább így elterelem a figyelmem.Az óra végeztével elmentem keresni egy autómatát.Odakint esett az eső.Csodás!Felhúztam a pulóverem kapucniját és átsiettem a másik épületbe.Ott szerencsémre volt.Már éppen nyomtam volna meg a gombot,mikor meggondoltam magam.Mégsem kell kávé.Inkább Cappucino kell.

-Sietne?Elkésem az órámról.-ez a hang!Már egy hónapja nem hallottam.Vagyis de.Álmaimban.Megfodultam és egy döbbent szempárral néztem szembe.

-Kristen?

-Rob!-nem tűnt már meglepettnek.Inkább mérgesnek.Tuti pikkel rám.Megértem.Sosem vagyok ott ahol kéne.Mellette.Tom kis hián megerőszakolta,én meg még át sem öleltem.Szőrnyű alak vagyok.

-Sajnálom!...Sajnálom,hogy nem voltam ott.

-Ne sajnáld!Az az én hülyeségem volt.Hallgatnom kellett volna rád és…HIÁNYZOL.-ekkor lesütötte a szemeit.Olyan aranyos volt.Ezen mosolyognom kellett.De közben szomorú s lettem,mert miattam újra feltépi a sebeit.Biztosan egy kisebb trauma érte szegényt.

-Hiányzol te is.-rámkapta azt a gyönyörű zöld szemeit.-…Szóval te itt?Mit csinálsz?

-Újra beiratkoztam a jogira.Végig csinálom.Alapképzés,mester képzés és a végén jön a doktori.Eldöntöttem,hogy nekiállok és a saját lábamra állok.Apával úgy összevesztem,hogy nem is beszélünk.De ez van.Veled mi újság?Már egy hónapja is volt,hogy találkoztunk.

-Tudom!Kris…én szándékosan kerüllek.sem szabadna beszélgetnünk.Anyámnak és apámnak nem nagyon tetszik az,hogy mi…tudod.

-Ch…mert a szülők értenek ehhez.-a végére már vigyorgott és csillogtak a szemei.

-Igazad van.-már én is vigyorogtam.Mintha élnék.Lehet,hogy most kitisztul az ég az életem felett?Mert most már elég az önsanyargatásból.

-Apu nem ért meg.De anya annál inkább.Nálad még szarabb a helyzet.Anyukád és apukád is ellened van.Az én életem viszont vacakabb….Ez,hogy mi jóban vagyunk szét szedi a családomat.Amúgy is labilis lábakon állt eddig.Ezt nem tudod,de anya sosem szerette apát,mikor hozzá adták.Azért vagyunk csak ketten testvérek.Anya nem szereti szerelemből apát.

-Tényleg?Sajnos nálunk nem ez van.A két hataloméhes ember akik egymás anagi vagyonát tekintve egybekelt.De legalább ők vonzódnak egymáshoz.Mármint apa meg anya.Így is érthető,hogy 3 gyerkük van.-hát igen.Az én családom szervezett,mégha anya nem is szerelmes apába,de legalább elviseli.

-Na de nekem mennem kell.Mindjárt kezdődik a kurzusom.-gyorsan kikértem az italom és ő is az övét,majd elkísértem a teremig.

-Tudod van egy sejtésem,hogy még fogunk egy párszor találkozni.-És bement.Nem is válaszolt,csak mosolygott rajta.Remélem,hogy ez így is lesz amit mondtam.Ha már edzésen nem is,de legalább a suliban…

De ez,hogy visszairatkozott,most meglepett.Dr.Stewart.Ha tényleg végig csinálja akkor biztosan hozzá fogok menni jogi ügyekben.

Hazamentem és elkezdtem tanulni.Keményen fogok tanulni,hogy egyszer majd a szüleink megértsék,hogy nem a pénzről szól minden.Nem adom fel.Sohasem.Majd ha Kris sikeres ügyvéd lesz én meg politikus,talán belemennek.Addig is teszek majd róla,hogy Krisnek eszébe ne jusson más férfi csakis én.

De Tommal beszélnem kéne.Ezt nem úszhatja meg.Stewart papa nem urik az ügy érdekében akkor majd én teszek róla,hogy eszébe ne jusson neki Kris közelébe menni.

Az edzés igen lassan telt el.Untam magam.De lehet,hogy egy bizonyos személy miatt.Mellém állítottam egy partnert,mert egyedül kicsit nehezen tudtam volna lebonyolítani egy meccset.Délután folyamán az edző magához hivatott.

-Rob!Lassan közeleg a szezon.Elküldenélek Stewarttal egy ausztál tornára.

-Igen?De én suliba járok…-elég rondán nézett…-jó megoldom.Semmi gond.-Ekkor lépett be az említett személy is.   

19.Fejezet

Richard mesél:

 Alig hiszem el amit a fiam az imént mondott.Elvette egy ártatlan kislány szűzességét?Ez nálunk nem divat.Na meg a másik,hogy feladna érte mindent?Mindig is utálta a politikát.Nem fog ez neki menni.

A tenisz az élete.Bár amit az elöbb mondtam neki,hogy menni fog neki a kettő együtt is, … már kétlem.

De ha nagyon megerőlteti magát,akkor talán van esélye a Johnnál.Lehet,hogy mi nagyon jóban vagyunk,de ez még nem ad okot sajnos arra,hogy Krist a fiamhoz adja.Szerintem fiatal még az ilyesmihez.

-Fiam!Ájanlám,hogy amit az előbb mondtam fontolóra veszed.-még mindig csak ott állt és bambult.Teljesen lesokkoltam.Bár megértem.Én is így reagáltam volna,ha Claireről mondják ezt anno a szülei.

-De…miért?Csak mert lefeküdtem egy olyan lánnyal akit szeretek?Bocsáss meg ha egykicsit is szeretni próbáltam valakit.De tudod mit apa?Elkerülöm Krist.Sőt,átrakatom az edzéseimet,lecsökkentem a számukat is.És hogy örüljetek,végre valahára hasznát veszem a diplomámnak.

Robert mesél:

Apa köpni,nyelni nem tudott.

Sarkonfordultam és kimasíroztam a szobából.Teljes letargiában voltam.Mindenki ellenem fordul.Az anyám,apám,Kris apja és csakis az édesanyja áll mellettem.Csodás!

Délután bementem az edzőhöz és elintéztem az óráimat.Krist is láttam,de jó messziről elkerültem.Szerencsémre nem vett észre.Bár amilyen állapotban van,biztosan nem vár vígasztalást.

Másnap reggel felkeltem és összeszedtem magam,majd elindultam a hőn áhított iskolám irányába.

Beiratkoztam!Hát ez is kipipálva.Azt a dolgot megvontam saját magamtól,amit a földön a legjobban szeretek.

Az egyetemen simán eltudtam intézni a beiratkozást a mesterszakra.Politológia mesteri szinten.Perfektó lesz.

Ebédre meghívtam egy jó barátomat,aki szintén teniszező.Elmeséltem Andynek ezt a tenisz dolgot,hogy előfordulhat,hogy ritkábban jövök és bizonytalan időn belül be is fogom fejezni.

-Ez most komoly haver?Ne már!Te vagy a legjobb közülünk.-nagyon meglepődött.De ez van.

-Haver!Az a helyzet,hogy eljött az idő mikor apám is kifogy a türelmi idejéből és ez a sport nem valami jövedelmező hosszútávon.Igen,tudom,hogy jó vagyok.De ez nem lesz elég,ha tegyük fel pár év múltán mondjuk gyerekem lesz és megkérdezi majd az anyját,hogy „Anya!Apa miért nincs itt sosem?Miért van mindig más országban?És miért nem foglalkozik velem?”Ezt nekem nem hiányzik.

-Ebben igazad van azt aláírom.De ez a politikusi dolog,az sem valami kedvező.Ha sportoló vagy,jó akkor is távol leszel a gyerekedtől,de ha politikus leszel akkor messze leszel.Csak akkor késő estig dolgozol otthon,tárgyalásokra jársz stb…

-Lehet.De legalább ott leszek neki.Nem lesz kontinensnyi távolság közöttünk.Nem telefonon keresztül szeretnék egy gyerek apja lenni.

-Az nem elég ha csak ott vagy.

-Apámnál kiválóan bevált.-nem érti.Nem olyan családban nőtt fel ahol megmondják mit csinálhatsz és mit nem.

Este mikor hazamentem,a legkevésbé voltam kiváncsi az apámra.Simán elsétáltam mellette egy helot elnyomva.Nagyon pipa voltam rá.Több kedvem volt most anyára.

-Kisfiam!Mi történt?Apád nekem annyit mondott,hogy ott hagyod a válogatottat.

-Nem.Rosszul mondta.Nem hagyom ott,csak kevesebbet fogok edzésekre járni.Újra egyetemi padokat fogok koptatni.

-Ugye ehhez nincs semmi köze a Stewart lánynak.-csak úgy szikrázott anyám szeméből a harag.

-Ne mond már te is,hogy megvetsz azért mert szeretni merek egy érző lényt.Sajnálom ha nem úgy ugrálok ahogy ti fütyültök.-elegem van.Még anyám is kioktat a saját életemmel kapcsolatban.

-Ezt a hangnemet mégegyszer meg ne próbáld,mert nagyon meg fogod még bánni.

-Megbánni?Mi a csudát?Hogy szeretem azt a szerencsétlen lányt aki most mérges rám azért,mert ilyen balfék szüleim vannak.-anya nagyon pipa lett és lekevert egy igen erőset.Csak álltam és néztem ahogy lerogy egy székre.

-Rob!Mi a javadat akarjuk.Nem érted még mindig,hogy nem Krissel van bajunk?Igen.Nem tehet róla,hogy hova született.De legalább rangsorod belül válogatnál.

-Te prédikálsz arról,hogy én válasszak hozzám valót?Mert apa aztán hozzád való.Nem dolgozol anya.Itthon vagy és a flancos barátnőiddel vagy egész nap.Csoda,hogy apának még néhanapján eszébe jutsz.-én ezt a beszélgetést ezzel befejeztem és távoztam.Még,hogy válogassam meg…

Kristen mesél:

Azóta mióta Robnak elmondtam azt a mi a szívemet nyomja már eltelt 3 hét.Lassan egy hónapja nem is találkoztunk.Egyszer láttam csak,mikor az edzővel beszélt,azóta semmi.Biztosan átrakatta,nehogy összefussunk.A lányokkal sűrün mentünk el bulizni,de ott sem láttam.Biztosan kerül.Meg is értem.Nem hittem neki akkor mikor kellett volna.Tomban teljesen megbíztam,holott Robban sokkal nagyobb a bizalmam.

Tom azóta is hívott,csak sosem hívtam vissza.Utálom.De apa ragaszkodik hozzá.

Most is épp a szobámban bámulom a plafont mikor halk kopogást hallottam.

-Bejöhetek?

-Gyere.-Apa leüllt az ágy szélére és rámnézett.

-Kris!Tom napok óta hívogat az itthoni számon,de sosem veszed fel.Ennek van oka?

-Persze.Nem kívánatos személy a számomra.

-Mindent meg lehet bocsátani.Ha véletlenül úgy ért hozzád vagy olyat mondott amit nem kellett volna-kicsim felejsd el és békélj meg.-hogy mit csináljak?Jól érzi ez magát?Nem .Nem egészen.

-Azt akarod elmondjam?Az igazságot akarod?

-Igen.Erre várok.

-Hát jó.Tom Sturridge egy féreg,csúszómászó,csaj imádó gusztustalan alak.

-Hogy mi?Kristen Stewart nem beszélünk így egy másik emberről.Még ha rossz fát is tett a tűzre!

-Rossz fát?Apa…Tom megerőszakolt…

*gonosz vigyor*

Holnap rakom a frisst. És bocs a sok szemszögért…ez most így jött össze.