14.Fejezet

Tom köszöntötte Rob szüleit és testvéreit.Majd visszajött hozzám,majd ismét végigsimított a kezemen.Rob a jelenetet szúrós szemekkel követte végig.Ahogy ránéztem elkapott egy rossz érzés vele kapcsolatban.mintha megcsaltam volna.De közben ott volt a szánalom is.Mit foglalkozok vele?

Miután mindenki megismert mindenkit leülltünk az asztalhoz.

Tom mellém heveredett,Rob meg velem szembe üllt le.Kicsit se zavartatta magát,ahogyan bámult.

-kristen!Mond csak.Tényleg teniszezel?-kérdezte Clare.Közben megejtett egy mosolyt is.Rob csak kérdőn nézett rám.Tom egy cseppet sem volt meglepve.Volt sejtésem miért.Ekkor Cameronra kaptam a tekintetem és bosszúsan néztem rá.Ez még bosszúért kiált!!!

-Igen.Most kezdtem újra.Tudja,régebben is teniszeztem már,de abbahagytam.Bár ha Rob nem késztet a folytatásra,akkor valószínüleg most egyetemre járnék.

-Tényleg?Suliba jártál?Igen céltudatosnak tűnsz.Nem úgy mint a fiam.Igaz fiam?-Richard igen rondán nézett a szeme fényükre.

A vacsora további része igen csendben telt el.Tom mondjuk állandóan szóval tartott ami igazán jól esett,mert egy percig sem akartam,hogy Rob eszembejusson.Ez sikerült is.

Vagyis azt hittem.

Egyszer csak tom a fülembe suttogott.

-Kris!Tudsz róla,hogy Rob azóta bámul amióta meglátott?

-Öm…tényleg?Nem.Nem tűnt fel.Talán baj?-kissé ingerülten válaszoltam.Erre még Rob is felkapta fejét.

-Valami probléma van kicsim?-kérdezte apa aggódva.

-Nincs.Minden a legnagyobb rendben van.Lehet,hogy egy kicsit kimegyek levegőzni.Szabad?-és már álltam is fel.Elindultam kifele.Egészen addig nem álltam meg míg kint nem voltam a ház előtt.Nekem ez már sok.Miért.Miért tűnik fel mindenkinek,hogy köztem és Rob között valami nem kóser?

Hallottam amint kinyílik az ajtó majd becsukódik.

-Kris!Jól vagy?

-Persze.Mi lenne a baj?Talán az,hogy … mindegy.Nem lényeg.-erre Rob felhorkant és elém ált.

-Neked valami súlyos bajod lehet,ha ennyire félreismersz embereket.

-Igazán?Neked akkor még nagyobb bajod lehet.Tommal tudod igazán jól kijövünk.

-Tényleg?Velem még jobban kijönnél.-közelebb jött és már szinte éreztem a leheletét az arcomon.Még egy centi és a szánk összeérne.De nem mozdult.

Én annyira összevagyok zavarodva,hogy már azt sem tudom igazán mit akar.

Lassan közelített a fejével,mikor hirtelen kipattant az ajtó és Tom mosolygós arcával találtuk szembe magunk.Szerencsénkre hamar szétváltunk,így nem tűnt fel neki semmi sem az egészből.

-Fiatalok,sokat vagyok idelent.Mi lenne ha a szülőket boldogítanánk és nem egymást?Mert Tom bácsi már nagyon unatkozott az ősökkel.-ekkor karon ragadott és elkezdett felfelé ráncigálni.

-Tom!Tudod kicsit egyedül érzem magam néha,így mi lenne ha néha találkoznánk?

-Kris!Ez szinte elkerülhetetlen,mert van egy közös imerősünk,aki egy igen elfuserált hülye de azért mi így szeretjük.Igaz?-hátranézett ahol Rob jött.Eléggé letörtnek tűnt.Talán sajnálta,hogy nem történt meg?

Áááá!Biztos nem.Ezer olyan csaj flangál az utcán akik mind arra várnak,hogy megfektesse Rob.Robert Pattinson a sexy és elismert sportoló.

Felmentünk és tovább folytatódott a vacsora.Tom szülei nagyon érdekesek voltak.Lerítt,hogy skótok.Nagyon kimértek és megfontoltan viselkedett Tom is meg a szülei is.Bár a hülye viceitől eltérően,normális volt.Még ezt is meg tudnám szokni,ha kell.Csak had felejtsem el Robot.Erre ugyan kicsi volt az esély,mert együtt járunk edzésre,de azért megpróbálnám.

Este mikor elmentek Robék,valahogy már nem érztem olyan cseszettül rossznak ezt az estét.Tommal közelebb kerültünk egymáshoz és megis kérdezett afelöl,hogy nem tartom-e unalmasnak.Kicsit mondjuk fura egy kérdés volt ez tőle,de nem bántam.

Apáék elég sokat pusmogtak a hátunk mögött,de ez addig nem is zavart,amíg be nem nyögte a végén.

Sturridge-k már az ajtóban álltak,mikor apám hozzám szólt.

 -Kislányom!Mi lenne,ha Tommal holnap találkoznátok?Úgy látom igen jóban lettetek.

-Igen Mr.Stewart.A kislányát nagyon megkedveltem.-közben mosolygott az orra alatt.

-Akkor ez remek.-teljesen bepörgött apu.

-Kris!Holnap akkor lenne kedved találkozni?De csak akkor is ha te szeretnél.

-Persze,hogy szeretnék.Még egy ilyen fiút mint te,még nem ismerek.Csak az a baj,hogy én holnap délutánig edzésen vagyok.

-semmi gond.Akkor találkozhatunk a kampuszon is.Tudod hol van nem?

-De-de.Tudom.

-Akkor ott magvársz jó?Vagy akár a szobámba is felmehetsz.Igen.Az sokkal jobb lesz,akkor nem lesz keveredés.

-Oké.Edzés után rögtön odamegyek.-majd egy puszit adtam az arcára.

Ők közben elköszöntek és elmetek.

Már keztem azt hinni,hogy ez a nap csak egyre rosszabb lehet,de tévedtem.Tom bearanyozta ezt a napomat.

Másnap reggel igen korán keltem.Elvégeztem a teeendőim és elindultam.Az edzés igen nyugisan telt,a csajoknak meséltem a vacsiról és teljesen bepörögtek ők is.Csak kihagytam a Robos dlgot.Azt az egy dolgot csakis egy valakinek merem elmondani.Annak a lánynak akivel első nap is találkoztam.Anne-nak.

-Anne!Beszélhetnénk?-leülletem a padra és belekezdtem.-Todod Rob és köztem nem csak barátság volt.

-Tényleg?Mikor?Hol?-rámzúdította a kérdéseit.Mondjuk várható volt.

-Hát…megcsókolt és le…lefeküdtem vele.De kérlek ne mond el senkinek.

-Ez…ezt alig hiszem el.Bár mostanában nem lógtok annyit együtt.Összevesztetek?

-Hát eléggé.Azt mndta nekem,hogy talán butaság vlt lefeküdnünk.

-Ezt mondta?Ha tényleg így gondolja akkor meg sem érdemel téged.És tegnap este nem derült ki semmi sem rólatok.

-Persze hogy nem.Próbálom túl tenni a dolgokon magam,így ma is Tommal talizom.

-Akkor mindent bele csajszi.Majd számolj be milyen volt a randi.

-Milyen randi?Ez nem randi.Csak apa említette,hogy találkozhatnánk.Ugyhogy nem is ő vetette fel ezt.

-Az meg lehet.De nem látsz bele a fejébe…-elkezte huzogatni a szemöldökét.Inkább erre nem is reagáltam semmit sem,inkább visszamentem.Rob tudomást sem vett rólam.Hát jó.Ha így játszunk!Rajtam ne múljon.

Az elején még jól ment,de aztán egyre sűrübben nézelődtem felé.

Egyszer viszont elkapta a tekintetem.Megállt és nézett.Olyan furán méregetett,mintha valami árucikk lennék.Ezt megunva elfordítottam a fejem és edzettem tovább.

Mikor vége volt az edzésemnek Robot már nem láttam sehol.Biztos közben ő elment haza.

Felmetem az öltözőbe és lezuhanyoztam.Elővettem egy másik edzőruhám és belebújtam.Had legeltesse rajtam a szemét Tom.Egy kis bosszún törtem a fejem.Remélem beválik majd.Lassan összeszedtem magam és kimetem.

Mikor kimentem az ajtón Robot láttam meg.A fal mellett támaszkodott és vigyorgot.Volt egy sejtésem,hogy nem szabadulok meg egykönnyen tőle.

Kris ruhája: