2.Fejezet

Még mindig bámultak engem és nem tudtam,hogy mit szeretnének tőlem.2 jóképű srác bámult engem tüzetesen.

-Bobby!Szerinted?-és végig nézett rajtam.

-Tökéletes...Mondd kislány.Van állásod?

-Hát éppenséggel most nincs.De megtennéd,hogy szólsz a barátodnak,hogy ne bámuljon?Idegesít!-tökre piszkálta csőröm,hogy nézett.Bár nagyon jól nézett ki.Magas volt,nem annyira sportos de az esetem.A haja kócosan állt a fején és az a mosoly...

mindjárt olvadásnak indulok.És a szemei,rabul ejtettek.

-Bocs.Nem akartalak bámulni csak...

-Tudom.Tudom.Fiatal vagy.Én is.Nincs olyan pasi aki ne bámulna lányokat.-Úgy meglepősött a szövegemen,hogy inkább visszafordult az üveg söréhez.

-Tehát!-szólt közbe Bobby!-Elvállalod?Csak hétvégenként kéne bejönnöd,de csakis 3 óra hosszára.

-Persze.Amúgy is állást kerestem.

Miután megbeszéltük a részleteket,utamra engedtek és haza mentem.Anya már kész volt a vacsival és elújságoltam neki a fejleményeket.Örült neki,hiszen ki nem örülne,hogy a lánya elfog mászkálni itthonról.Főleg azok után,hogy szinte a 18 életévem alatt nem nagyon mentem sehova.

Másnap bekellett mennem a suliba.Az elő órámra.Végre!

Egyetem.

az első órám éppenséggel nyugisan telt.A tanárt csipáztam.Rendes volt és kedves.Az ilyet bírom.Hát azt a fajtát bizony nem amelyik bunkó és szigorú.Én a lazaságot bírom.

A nap végén észrevettem egy cetlit az egyik falra aggatva.

Tennisz edzés minden délután.Kezdőknek,haladóknak,profiknak.

Ez tök jó.Úgy is szeretek tenniszezni.És igen jól megy.Úgy döntöttem,hogy elmegyek az egyik edzésre.

Gyorsan hazamentem,majd átöltöztem.Előszedtem a szobám mélyéról az ütőt és már rohantam is.

Amikor odaértem az edzésre azt hittem ott helyben agyvérzést kapok.

Ott állt teljes valójában ő...